Ki a pogány, az ateista, a nihilista, a humanista és a gender-követő?

2017. szeptember 28. 16:25 - Morpheus.

Gyakran halljuk ezeket a kifejezéseket: pogány, ateista, nihilista vagy hitetlen, miközben nem biztos, hogy tisztában vagyunk a pontos jelentésükkel. A megkeresztelt és hívő emberek esetében egyértelmű a helyzet: náluk a "vallásos" kifejezés a helytálló, hozzátéve a megfelelő egyház és/vagy felekezet megnevezését, mint például: római katolikus, református, evangélikus ... stb. Ám azoknál az embereknél, akiket nem kereszteltek meg és hitüket sem gyakorolják, már felmerül a kérdés: hogyan nevezhetjük ilyen szempontból hovatartozásukat. Már ha egyáltalán felvetődik a dolog, mert többnyire ma már egyáltalán nincs semmilyen jelentősége az egésznek, miközben mégis tévesen kategorizálják be önmagukat (vagy mások őket) egy-egy rosszul használt kifejezésekkel.   

A "pogány" szó például több módon is értelmezhető. Etimológiáját tekintve, a latin "paganus" azaz vidéki szóból érkezett a közhasználatba (pagus = falu) és kezdetben a vidéken élő és így a keresztény térítésekből kimaradó NEM keresztényeket jelentette. Ugyanakkor bibliai értelmezésben a NEM zsidókat is így hívták, hiszen a "nép" alatt akkoriban a szentföldi területeken csakis a kiválasztott zsidóságot értették. Ebből ered az a furcsa helyzet, hogy X. század előtti írásokban felbukkanó paganus vagyis pogány kifejezés nem biztos, hogy mindig a keresztségből kimaradó lakosságot takarta. Kiemelendő, hogy a politeista, több-isten hitűek is gyakran kerültek ebbe a kategóriába. Napjainkban a megkereszteletlen embereket illetik ezzel a kifejezéssel, többnyire indokolatlanul pejoratív értelmezéssel.

Ami az ateista kifejezést illeti: a szó a görög theós (θεός) azaz isten kifejezésből származik, melyhez az "a" előtaggal (fosztóképzővel) az istentelen, isten-nélküli meghatározást kapjuk. Ez egy aktív állapot, vagyis tenni kell azért, hogy ateistának mondhassuk magunkat, az egyszerű "vallástalanság" a hit felé mutatott passzivitás (amikor egyszerűen nem érdekel bennünket a vallás) még nem tesz bennünket ateistává. Az igazi ateista TAGADJA Isten létezését és vagy egy másik elképzelést állít ezzel szembe (például a marxizmust) vagy kimondja, hogy Isten létére nincs bizonyíték így nem lehet hinni sem benne.  

A nihilizmus szintén gyakran félreértett és félremagyarázott irányzat (a XIX. század második feléből). A kifejezés a latin "nihil", azaz semmi szóból ered, jelezve, hogy követői a megszokott, hagyományos értékeket, normákat, erkölcsi követelményeket, főként a vallási tanokat semmisnek tekintik, és azok viszonylagosságát hirdetik. Ugyanakkor a nihilisták is hisznek valamiben, mégpedig az örök kételkedés és "kétségbevonás" szabadságában. (A nihilizmus képviselője volt Friedrich Nietzsche és például Jean-Paul Sartre is.)

A humanisták az emberközpontúság hívei, szemben az istenközpontú, vallásos világnézet követőivel. Azonban a XIV. században élt Francesco Petrarcától (aki a világ első humanistája volt) mára messzire jutott a kifejezés értelmezése. Napjainkban már inkább egy kritikai viszonyulást jelent, mely elutasítja a konzervativizmust, a tekintélyelvűséget, a diktatúrákat és vallást, mint az ember alapvető szabadságát, gondolati, szóbeli, írásbeli és cselekvésbeli kötetlenségét korlátozó rendszerek, berendezkedések és elvek megtestesüléseit. 

Külön érdekesség és az eddigiekhez csak közvetett módon kapcsolódik a gender-elmélet. A kifejezés a nemi szerepek hagyományos felfogása helyébe egy új, sztereotípiáktól mentes, a női egyenjogúságot központba emelő, feminista gondolkodást emelt, mely bevezette a "társadalmi nem" fogalmát. A gender-követők a korábbi évszázadokban gyökerező berögződéseket tagadják, azt hirdetve, hogy éppen ideje újragondolni a nemi szerepeket. Az elmélet első hirdetői, Simone de Beauvoir és Robert Stoller  műveikben rögzítették az elképzelés lényegi elemeit. (Nagy visszhangot keltett Magyarországon, amikor az ELTE idén tavasszal bejelentette egy gender szak őszi indítását.) 

12 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://morpheusz.blog.hu/api/trackback/id/tr3712908804

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Periodista. 2017.09.29. 15:45:32

A mai Magyarországon az önmagukat humanistáknak vallókat sokan "ferde szemmel" nézik és valamiféle érték-vesztett, kozmopolita "selejtnek" tartják. A kifejezés már régen nem az eredeti, történelmi jelentését hordozza. Ez is átpolitizálttá vált és a nemzeti-konzervatív "Isten-haza-család" trinity ellentéteként emlegetik.

Waldi! 2017.09.29. 16:15:16

"Az igazi ateista TAGADJA Isten létezését és vagy egy másik elképzelést állít ezzel szembe (például a marxizmust) vagy kimondja, hogy Isten létére nincs bizonyíték így nem lehet hinni sem benne."

-Az agnosztikus nem tartja eldönthetőnek, hogy léteznek-e istenek vagy sem.
-A gyenge ateista (vagy agnosztikus ateista) bizonyítékok hiányában nem hisz istenekben.
-Az erős ateista tagadja az istenek létét.

Egyébként egyes istenek tekintetében lehetünk erős ateisták (pl. logikailag ellentmondásos vagy nyilvánvalóan ember által kitalált istenek esetében), de fenntarthatjuk a lehetőséget arra, hogy létezik olyan isten, akiről még pl. nem hallottunk.

A keresztény hívők is azt gondolják, hogy nincs bizonyíték Jahve létére, ezért gondolják, hogy hinni kell abban, hogy létezik.

Jericho 1 2017.09.29. 16:36:45

@Waldi!: szépen kikerested a Google -ből, még a szavak sorrendje és a zárójelek is egyeznek. Ctrl C aztán Ctrl V??? Ügyi vagy!

Morpheus. 2017.09.29. 16:45:13

@Waldi!: ... ebben a dologban, vagyis az ateizmus meghatározásában nem tartom szakmailag megfelelőnek a Google szócikkét, azt, amelyikből ide másoltad, az "agnosztikus ateista" és a "gyenge ateista" részt.

Szerintem az ateista igenis tagadja Isten létét, amit a szócikkben lévő leírás relativizál. Azt írja: az ateista "nem tartja eldönthetőek" Isten létezését és "nem hisz Istenben". A "nem tartja eldönthetőnek" meghatározás biztos nem azonos az ateistával, a "nem hisz Istenben" pedig azért nem jó, mert ez nem azonos a tagadással.

Összességében azt mondanám: gyenge ateista meg agnosztikus (megismerést kizáró) ateista nem létezik, csak simán ATEISTA van. Erról szól a posztomnak a vonatkozó része.

Waldi! 2017.09.30. 06:26:54

Fejből írtam, nem másoltam :D
Én, mint ateista, ne tagadom, hogy létezhet valamifajta isten (pl. ha szimulációban élünk, akkor a szimuláció Programozója), viszont a jelenlegi bizonyítékok alapján nem hiszek abban, hogy létezik ilyen.
A jelenleg általam ismert, ember alkotta, ellentmondásos vallások isteneinek létét tagadom. De még azt sem mondom, hogy nem létezhet olyan vallás, amelyik igaz.
Léteznek gyenge ateisták, például magyar ateizmus facebook csoport tagságának a túlnyomó része is gyenge ateistának tartja magát. Hogy mondhatnánk valamire, hogy nem létezik, ha nem tudjuk, hogy miről van szó? Még az isten fogalma sem definiált egyértelműen.

Morpheus. 2017.09.30. 15:44:55

@Waldi!: abban látok ellentmondás és abban nem hiszek, hogy létezhet olyan kategória, mikor valaki nem passzivitásból, hanem meggyőződésből (a kérdést végiggondolva) nem hisz Istenben de NEM tagadja létét. Ez volna a "gyenge ateista". De szerintem ilyen nincs. Aki átgondolja a dolgot, az három módon vélekedik: hisz, nem hisz, tagadja. A hívő a vallásos, a nem hívő a hitetlen, a tagadó pedig az ateista.

FOMA 2017.10.01. 08:37:20

"Az igazi ateista TAGADJA Isten létezését ... vagy kimondja, hogy Isten létére nincs bizonyíték így nem lehet hinni sem benne. "

A fenét, pont az a hit lényege, hogy amire nincs bizonyíték, abban lehet hinni. Ha bebizonyosodik, hogy valamelyik isten létezik, akkor onnan kezdve nem hiszek benne, hogy van, hanem tudom, hogy van. Nem kell ezt bonyolítani, Morpheus egy mondatban összefoglalta a poszt lényegét.:-)

FOMA 2017.10.01. 08:46:16

@Waldi!: Ha most nagyon filozofálni akarunk, akkor tkp. egy ateista sem tagadhatja az istenek létét.:-) Ugyanis ha jól belegondolunk, akkor azokat pont az emberek teremtették, és részeivé váltak az irodalomnak és a kultúrának, befolyásolták az emberiség történelmét, az emberek tömegeinek sorsát, még a jogba is beleépültek, gondoljunk csak a magyar alkotmányra/alaptörvényre. Úgyhogy igazából nagyon is léteznek, és biztos, hogy az emberiség a fennállása alatt még fognak újabb isteneket "teremteni".

Waldi! 2017.10.01. 09:06:01

@Morpheus.:

Mi az álláspontod Pikkiwoki-ról a sáristenről? Nem tagadhatod a létezését, hiszen eddig a pillanatig nem is hallottál róla. Hiszel benne? Valakiben, akiről nem is hallottál? Tehát az egyetlen lehetőség, hogy nem hiszel benne, hiányzik a hited Pikkiwoki-ban. Ugyan így hiányozhat a hited Jahvéban, nem tagadod, hogy létezik, egyszerűen csak nem hiszed.

Waldi! 2017.10.01. 09:07:04

@FOMA:

Ha Jahve úgy létezik, mint Gandalf, akkor persze. Csak hát Gandalf sem létezik a valóságban.

FOMA 2017.10.02. 18:09:17

@Waldi!: Természetesen, nem is írtam olyat, hogy bármilyen isten létezik a valóságban. De ha már a képzeleten kívül mondjuk csak az irodalomban léteznek, akkor az mégiscsak egyfajta valóság.

Bicepsz Elek 2017.10.08. 22:21:01

Azert pl kimaradt az opportunista. Akinek csak foldi celjai vannak, es nem probalja megmagyarazni az ELET-et.
Pl. rengeteg olyan egyhazi szemely volt a tortenelem folyaman, aki csak karrier miatt csatlakozott az egyhazhoz.
Valojaban az
ateista=hitetlen
teista=Isten(ekben)hivo
opportunista=nem foglalkozik csak azzal, amire hatasa van

Amugy egy ateista hihet-e mas termeszetfeletti dologban?(idoutazasban, mas dimenziokban stb stb.??)
Az opportunista odaig erdeklodik, amig hatasa van valamire, az ateista odaig amig "tudomanyosan ellat", a hivo meg messzebb hisz(de neki is van hatara).
Az emberi megismeres hatara veges.
A humanista is lehet opportunista bizonyos szempontbol, csakhogy akkor szabalyok nelkul ököljog keletkezik(ha szamomra jo miert kellene tiltani a gyilkossagot, rablast, nemi eroszakot, nőrablast, prostituciot stb stb??).