A jobb és bal oldal hagyományai Magyarországon [11.]

2017. november 03. 12:14 - Morpheus.

A hagyományos politikai oldalak értelmezése nem ugyanaz Európában és Magyarországon, sőt sokak szerint az egész allocatio értelmetlen, hiszen már egyáltalán nincsenek politikai "térfelek". Ha azonban mégis látni szeretnénk, hogy történelmünkben milyen politikai hagyományok fordultak elő jellemzőbb módon, előbb tisztázni érdemes az egyetemleges és hazai értelmezéseket. Nézzük előbb az európai felfogást. 

jobb_bal_ideologiak.jpg

A kontinens többségi értelmezése szerint baloldali ideológiák nagy hangsúlyt fektetnek a társadalmi egyenlőség érvényre juttatására, az általános (szociális) jogok biztosítására (a pusztán személyes, magán érdekek ellenében), a "gondoskodó állam" eszményére (a nagyobb állami szerepvállalás révén), és a jogkiterjesztő, azaz minden marginális társadalmi rétegnek azonos lehetőségeket biztosító politizálásra (a munkához-, oktatáshoz-, egészségügyi ellátáshoz-, emberhez méltó életkörülményekhez való joggal való törődésre) miközben inkább kozmopolita, mint nemzeti látásmód mentén tekintenek a világra, nyitottabb viszonyulást mutatva az integrációs szervezetek felé. Az európai értelembe vett baloldal egy meglehetősen széles politikai spektrum, melyen a szélsőbaloldali anarchizmustól a kommunizmus soha meg nem valósított elméletén és a szocializmus kudarcot vallott próbáját át egészen a szociáldemokrácia működőképes modelljéig megtalálható több ideológia is. 

Mindezzel szemben az európai értelembe vett jobboldaliság a hagyomány és a tekintély tiszteletéből indul ki, szemléletét a történeti vagy vallási alapon nyugvó társadalom-felfogás jellemzi, a gazdaság területén az állam minimális szerepvállalását hirdeti, a szabad-piacra, a szabad versenyre és az egyén öngondoskodására építve és elfogadva a nagyobb társadalmi különbségeket, miközben nem az állami segítségre akar támaszkodni és a magántulajdon elsőbbségét illetve az egyén felelősségét vallja, egy sokkal inkább nemzeti, mint kozmopolita viszonyulást preferálva. A jobboldaliság is egy széles politikai skálát takar, melyen a szélsőjobbtól a konzervativizmuson át a nacionalista populizmusig és a konzervatív liberalizmusig több ideológia is megtalálható. 

ideologia_abra.jpg

Az európai liberalizmus ideológiája az említett jobb - bal tengely mentén nem helyezhető el egyértelműen, hiszen részben az egyik, részben a másik oldalon található meg. Mindez azonban némileg torzul a magyarországi értelmezésben, ahol a liberális politizálást folytató szervezetek inkább a baloldalt "erősítik" és maga a baloldaliság illetve jobboldaliság is több elemében keveredik. A baloldalinak mondott pártok több tekintetben is jobboldali elemeket tűznek zászlajukra és a jobbos szervezetek is nagyon sok baloldali intézkedést valósítanak meg. 

A fő kérdés - és posztunk témája (a kifejezések jelentésének tisztázásán túl) - azonban az, hogy az európai értelmezésben vett jobb és baloldali ideológiák milyen arányban voltak képviseltetve történelmünkben? 

A baloldali ideológiákhoz tartozó szociáldemokrácia "startpisztolya" 1880 -ban dörrent el, amikor Frankel Leó vezetésével megalakult a Magyarországi Általános Munkáspárt. Ez volt az első magyar baloldali szervezet, hazánk történelmében. Aztán alig 10 évvel később, 1890 december 7-én a szervezet átalakult és létrejött a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, mely hosszabb életűnek bizonyult. A magyar szocdemek elsősorban az akkoriban erősödő munkásságot képviselték, az ő helyzetükön igyekeztek javítani. Sztrájkok, tüntetések, tömeges megmozdulások kísérték az MSZDP működését. (Nevezetes volt 1912 május 23 -án a "vérvörös csütörtök", amikor 100 ezer munkás követelt magának választójogot, de a hatalom véresen verte le tüntetésüket. Hat halálos áldozattal járt az oszlatás.)

Az első, nevében is kommunista párt  1918 november 24-én jött létre, ez volt a Kun Béla vezette Kommunisták Magyarországi Pártja, mely 1919 március 21-én puccsszerűen át tudta venni a hatalmat. (Ez volt a 133 napig tartó Tanácsköztársaság) Ezen időszakban már a baloldali nézetek egyre inkább az 1922 -ben létrejövő Szovjetunió ideológiáját kezdték jelenteni, és a marxista osztályharc elv eluralta az eredeti értékrendet. Az ellenforradalom és Horthy-korszak a kommunisták betiltását hozta, azonban 1945 -ben, a második világháború végén a szovjet csapatok Magyarországra érkezésével, a kommunizmus újra betette lábát hazánkba és itt is maradt majd fél évszázadon keresztül, egészen az 1989 -es rendszerváltásig. A korszak egyértelmű diktatúra volt, melyet előbb Rákosi, majd felpuhult változatában Kádár vezetett. Egypártrendszer, kommunista elnyomással, melyet 1956 -ben sikertelenül próbáltunk lerázni. 

A magyar politikai jobb oldal "gyökerei" a dualizmus 1867 és 1918 évek közti időszakáig vezetnek, amikor a Tiszák -  azaz Tisza Kálmán, majd fia, Tisza István - vezették hazánkat a konzervativizmus ideológiái mentén. A nemzeti-konzervatív felfogás erős táptalajra lelt Magyarországon. Bár az első világháború utáni zűrzavarban rövid időre megjelent a baloldaliság - előbb a 3-4 hónapig hatalmat szerző, balos színezetű polgári rendszer (Károlyi Mihály vezette őszirózsás forradalom révén), majd a "tisztán" kommunista Tanácsköztársaság (Kun Béla 133 napja) - mindez átmenetinek bizonyult és az ellenforradalommal, Horthy Miklós újabb nemzeti-konzervatív rendszert vezetett be, mely 1920 -tól egészen a második világháborúig működőképes maradt. A kommunistákat betiltották (rend törvény), a legfelső vezetés az arisztokrácia kezébe került, hazánkat grófok vezették (Teleki, Bethlen, Károlyi Gyula), jelentőséget kaptak a különböző címek, mint a "vitéz" és fontossá vált a "kegyelmes, méltóságos, nagyságos" megszólítás. Aztán a második világháború a szovjet megszállási övezetbe sodorta hazánkat és a 2. ukrán fronttal újra megjelent nálunk a kommunizmus. Az átmenet időszakában (1946-1949) a nép még szovjet nyomásra is a jobboldalt választotta (1945 -ös és 1947 -es választások) mikor a kisgazdákra voksolt. Sztálin és Rákosi csak hatalmi trükkök és kényszer segítségével tudta a magyarságot a kommunizmus útjára kényszeríteni. Ez a kényszer aztán 1989-ig tartotta fogságában országunkat.

mszdp_tiszakalman.jpg

A magyar bal és jobboldal első alakjai: Engelmann Pál (MSZDP alapító, 1890) és Tisza Kálmán, magyar miniszterelnök (1875-1890)

Összefoglalva, kiemelendő: a baloldaliság Magyarországon túlnyomó többségében csak diktatúráék képében tudott megjelenni, az 1890 és 1918 közti rövid átmenetet kivéve, amikor megerősödtek a balos szervezetek és 1918 őszétől 1919 tavaszáig Károlyi Mihály révén egy alig 4 hónapos időszakra polgári-baloldali rendszert létesülhetett. Ugyanakkor a jobboldal meglehetősen komoly múltra tekint vissza és 1875 -től 1945 -ig - kis megszakítással - 70 évnyi működőképességet tud felmutatni. (Az 1875 -ös, Tisza Kálmán nevével "fémjelezte" jobboldali kezdet talán vitatható, de korábbra azért nem tenném, mert előtte a politikai ideológiák elsősorban az Ausztriához fűződő közjogi helyzet függvényében identifikálódtak.)

Napjainkra a baloldal életéért, fennmaradásáért küzd Magyarországon, míg a jobboldal - főként a nemzeti konzervativizmus (mely erős populista vonásokkal és baloldali elemekkel, sajátos hibridizációban jelenik meg) - újabb virágkorát éli. A friss, októberi közvélemény-kutatások szerint, a biztos pártválasztók fele (52%) nemzeti-populista, 15% nemzeti-radikális (Jobbikos) és 33% valamilyen baloldali kis-pártot támogat. A jelentős jobboldali túlsúly sajátos történelmi múltja, érdekes megvilágításba helyezi jelen korunk politikai folyamatait. 

 

***

6 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://morpheusz.blog.hu/api/trackback/id/tr1213155466

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Brix 2017.11.03. 20:35:34

Talàn az egyenes helyett egy kör alakú , de a két végén össze nem érő alakzaton kellene àbràzolni a politikai ideológiàkat...A nemzeti és a nemzetközi szocializmus pl. elég közel àll egymàshoz...Valójàban senkit sem lehet tisztàn besorolni jobb- vagy baloldalinak , ahogy liberàlisnak vagy konzervatívnak sem, hiszen keverednek az elvek az egyén szintjén...Én pl. gazdasàgi téren balos vagyok, mert nem tartom igazsàgosnak a kapitalista rendszert, de politikailag elvetem a " balliberalizmust " mint politikai gondolkodàst, hiszen nem àrt egy kis rend a tàrsadalomban, és ne vezessünk be olyan alapjogokat, amit csak mások jogainak rovàsàra tudunk kielégíteni, vagy sehogy...Korunk legnagyobb jogtipràsànak a helyi közösségek szétdúlàsàt, a megengedett illegàlis migràciót tartom, éppen ezért a jobboldalon a jövő...

Tamáspatrik 2017.11.03. 20:52:01

Jó a cikk. Magyarországon nem a liberalizmus, hanem inkább a "konzervatív liberalizmus" lenne a közép, mostanában mindenképpen. Lényeges, amire a cikk is utal, hogy a sajátos hagyományaink miatt nálunk a jobboldaliság (és a baloldaliság) tartalma más mint tőlünk nyugatra, pl. a szabad verseny támogatás kevésbé jelenik meg a jobboldalon
A bal- és jobboldaliság azonban sokkal régebbre nyúlik vissza ennél. A 18. század végén nálunk is volt egy nagy baloldali előretörés, szabadkőművesek, magyar jakobinus mozgalom, amely lefagyott és 1825-ben éledt újjá. A balratolódás folyamatos volt, Széchenyi baloldaliként (azaz reformerként) indult, de később ő lett a közép. (Talán kár, hogy az inga túllendült rajta...) Tőle balra volt Kossuth, a szélsőbal pedig a márciusi ifjak. Petőfi: "Akasszátok fel a királyokat". (El is bukott a választáson, túl radikális volt.)
Valójában a tűzgyújtás feltalálása óta vannak az emberek között újítók (baloldaliak) és hagyományőrzők (jobboldaliak). A keresztény egyház leginkább a jobboldali politikát szokott folytatni, de köztük is vannak ma is baloldaliak. (Pl. Ferenc pápa is érdekes módon).

szabadenergia 2017.11.03. 21:43:21

70 év működőképesség? Röhögnöm kell. Csupáncsak két világháborúba sodorták az országot a kis- és nagypolgárok meg a földesurak és az urambátyám világ egyéb szánalmas figurái.
És ez még csak a legnagyobb a sok butaság közül.

Jerico 2017.11.03. 22:38:09

Na, ez a poszt aztán gyorsan lekerült az Indexről. Volt kint vagy egy órát. Max. :D

Morpheus. 2017.11.03. 22:39:52

@Jerico: Annyi sem volt. 40-50 per lehetett körülbelül. :) Azt hitték a baloldal múltját ekézi. Pedig a valóságot mutatja be. Ez van.

stim 2017.11.05. 18:31:20

Ha tudjuk, hogy az Open Society az államok gyengítését célozza akkor az nem liberális hanem anarchista. Éppen azért, hogy a régit romba döntve olyat építhessen ami neki tetszik.

És akkor visszanézve... mit köszönhetünk a baloldalnak? 1918-ban egy idióta baloldali politikus hazaküldte azt a magyar honvédséget amelyik sikerrel védte a történelmi Magyarországot minden fronton. Be is törtek az országba napokon belül fegyveres erővel.

A bolsevizmus a vörös terrorral mutatkozott be. A bolsevizmus befészkelte ide magát ami miatt 1920-ban vastagabban fogotta ceruza a trianoni tárgyalóasztalokon mert a nyugati tőkés hatalmak féltek a bosevik lázadástól, felfordulástól. Köszönjük szépen, baloldal.

A kommunizmust a közép-európai népeknek nem kell bemutatni. Erőszakkal, terrorral, kínzásokkal tudták csak ránk kényszeríteni mert nagyon nem kellett. 8 általánossal vagy kevesebbel nem lehet országot irányítani. Hadsereget 4 elemivel. Dilettánsok szolgáltak ki dilettánsokat. Nem csoda, hogy a szocializmus csődbe ment. Előbbre volt a párthűség, elvhűség az észszerű, józan kritikánál.

Ez a magyar baloldal. A történelemben többször bebizonyította, hogy káros, alkalmatlan és leszerepelt. Ezeknek a maradéka vergődik még az ellenzékben. Következetesebb kitartással és kevesebb megalkuvással már évtizdek óta magunk mögött hagyhattuk volna és mennyivel előrébb lennénk!

Nagyon sokat szenvedett a magyarság és az ország a baloldaltól. Az, hogy még szavaznak rájuk viszont mutatja, hogy voltak akik jól jártak vele. De ahogy az idő telik fogynak a szavazóik mert kihalnak.

Sajnos a bűneik is feledésbe merülnek és ezért a fiatalabb korosztály aki nem tapasztalta meg a diktatúrát és nem ismeri a történelmet eléggé az fogékonyabb a médiában feltálalt baloldali, liberális ajánlatokra. Az ideológiákkal mindig vigyázni kell. Ebben segítség a történelem ismerete. Összefüggések, mozgatórugók. Aki a történelmi tapasztalatokat el akarja venni az sötétségben kíván tartani, hogy megvezethessen. Az ember emlékezete akkor lát a saját korán túl ha nem csak annyit fog fel a történésekből amit megélt. Ezért a közösség közös tudata segít felismerni a veszélyforrásokat. Ez a történelem. Hogy is énekli Sarolt az István a királyban?

"...Szánalmas kis lény az ember,
önnön sorsán túl nem lát.
Könnyen megtéveszti néhány
jól irányzott hazugság..."

Az állam nevű közösségi berendezkedési forma többezer éves fennálló közösségként is működik. A kommunizmus, szocializmus csak rövid ideig húzza. Egy-két évtized és vége. Mert hazug egyenlőséget hirdetett. Az emberek nem egyformák. Vannak lusták és szorgalmasak. Vannak akik tanulnak és vannak akik lemaradnak. Aki gazdálkodik az idővel, dolgozik az előbbre jut. A lustábbak pedig örömmel elvennék ezt a becsületes munkával szerzett vagyont ezért hazug egyenlőséget kiáltanak, hogy ideológia mögé bújva fosztogathassanak.

Ez a különbség megmutatkozik kultúrák között is. Vannak helyek amik a szorgalmas, dolgos emberek miatt jobbak, fejlettebbek, komfortosabbak és vannak helyek amik nem működnek olyan jól mert rosszak a szellemi alapok. Rossz a mentalitásuk. (Vagy mert kifosztották őket) Nem akarnak dolgozni, nem akarnak tanulni. Nem is jutnak előbbre. Ha ilyen embereket kell tömegével befogadni akkor lehet tippelni, hogy az emelkedést vagy hanyatlást fog eredményezni.

Az emberek nem egyformák, az országok nem egyformák a kultúrák nem egyformák és ezért nem is lehet egybe nyitni őket konfliktus nélkül.
süti beállítások módosítása